AJÁNLOM AZ OLDALT
Az emberi szervezet minden sejtjének a sejtmagban lévő gének mondják meg, hogyan működjön és mikor osztódjon. Ezt a bonyolult mechanizmust sejtciklusnak nevezik. Ugyancsak a gének felelősek az ún. programozott sejthalál (apoptózis) bekapcsolásáért, amikor egy bizonyos számú osztódás után az adott sejtvonal tagjai öngyilkosságot követnek el, így biztosítva, hogy az időközben felhalmozódott másolási hibák ne vezessenek rendellenes működéshez.
Alapvető fontosságú, hogy a sejtciklus egyes fázisai a megfelelő sorrendben következzenek, s a sejt csak akkor tudjon átlépni egy következőbe, ha az előzőt tökéletesen befejezte. Ellenkező esetben a genetikai anyag, vagyis a kromoszómák (DNS-molekulák) eloszlásában zavarok léphetnek fel. Elveszhetnek kromoszómák vagy kromoszómarészletek, vagy egyenlőtlenül oszolhatnak el a két utódsejt között. A tumorsejteknél gyakran jellemzők ilyen elváltozások.
Éppen ezért a sejtekben olyan ellenőrző mechanizmusok fejlődtek ki, amelyek meghatározott pontokon - ún. ellenőrző pontokon - leállítják a sejtciklust addig, amíg az előző fázis eseményei nem fejeződtek be tökéletesen. Ez lehetőséget teremt a hibák kijavítására, mielőtt a DNS-állomány megkettőződik. Ilyenkor jutnak szerephez az ún. daganatelnyomó fehérjék, amelyek vagy nyugalmi állapotba viszik a sejtet - ahol megtörténik a DNS kijavítása -, vagy súlyos sérülés esetén öngyilkosságra késztetik.